Le Jeûne genevois – a genfi böjt napja

Most hosszú hétvégénk van, mert a férjem a genfi ünnep miatt sem ma, sem holnap nem dolgozik. Domi ugyan volt ma suliban és holnap is megy 3 órára, mert a főként katolikus franciáknál ezt az ünnepet nem tartják. Csak halkan jegyzem meg, hogy az ünnep pont a legnagyobb francia katolikus király, XIV. Lajos, azaz a Legkeresztényibb király születésének a napjára esik, aki visszavonta a vallási türelmet biztosító rendeletet a XVII. században, megszüntette az összes hugenotta iskolát és kórházat, és teljesen kizárta a hugenottákat az állami tisztségek viseléséből.  Majd kötelezett minden protestánst, hogy térjenek át a katolikus hitre, akik pedig nem tették, ők vagy az életükkel fizettek érte vagy menekülni kényszerültek. Minden gyermeket, akit ilyen hugenotta szülőknél találtak, elszakítottak a szüleiktől és zárdákban, kolostorokban nevelték őket tovább…de ez már egy másik történet.

Többen úgy vélik, hogy az ünnepet a Szent Bertalan éjszakai mészárlás miatt tartják a svájci Genf kantonban. (Szent Bertalan éjszakája a 16. századi francia vallásháborúk egyik legismertebb eseménye volt. 1572. augusztus 23-áról augusztus 24-ére virradó éjszakán a békülési célzattal a Párizsba gyűlt hugenották (francia reformátusok) nagy részét a király beleegyezésével lemészárolták.)

Ezt a tényt nem osztja néhány svájci történész, akik kijelentették, hogy ez a böjt már a mészárlást megelőzően is létezett…abban viszont egyetértenek, hogy ezen a napon minden genfi szilvatortát tesz az asztalára…mert az egész napi imádság során állítólag ezt tudták a leggyorsabban elkészíteni az első böjti napon az asszonyok uzsonnaidőre…fura böjt, nemde? Kálvint ismerve, nem is annyira…:) Az viszont biztos, hogy az ünnepet mindig az első szeptemberi vasárnap utáni csütörtökön tartják és az uzsonnaidő a nap fénypontja. 

Szóval, ezt az ünnepet a  történelmi háttere inkább  Kálvin Jánoshoz köti, aki kijelentette anno, hogy minden évben tartani kell Genfben egy bűnbánati napot, amely napon “Istentől kérjen minden genfi kegyelmet a háborúk, a betegségek és az éhínség ellen”.   

A francia származású svájci reformátor, keresztény tudós, a kálvinizmus névadója, aki megteremtette Genfben az „istenfélő város tökéletesen működő prototípusát” természetesen eltérően gondolkodott a böjtről is, mint katolikus társai. A hosszú böjtöket babonás képmutatásnak tartotta, inkább azt ajánlotta, hogy a a böjt lelki előkészület kell, hogy legyen.  Kálvin szerint ugyanis tele hassal nem lehet jól imádkozni, jól prédikálni. Így, ha valamilyen vallásos cselekményre előkészülünk, akkor az evésben és ivásban mértékletesnek  kell lennünk. A lényeg az, hogy a szívünket kell megszaggatni, nem pedig képmutató módon látványosan a testet büntetni.

Így uzsonnakor egészen nyugodtan ehetünk egy kis szilvatortát az egész napi bűnbánat után.

A protestáns Genfben tehát többször is tartottak böjtöt:

Az elsőt 1567-ben, a lyoniak elleni védelmet kérték a genfiek.

1572 szeptember 3-án a Szent Bertalan éj augusztusi áldozataira emlékezve.

1589-ben 3 napos böjtöt tartottak a savoie-i támadások ellen

1602-ben az Escalade után

1651-ben földrengés miatt

1655-ben a protestánsok piemonti üldözése miatt

1685-ben a nantes-i ediktum visszavonása miatt

1640-ben az összes svájci protestáns kanton összefogása érdekében

1793-ban 1 naposra változtatták

1798-tól folyamatosan ünnepelték minden évben, a protestáns identitáns megőrzése érdekében

1815-ben a genfi lelkipásztorok társasága elfogadta a katolikus böjti csatlakozást is, ezért kivételesen ebben az évben pénteken folytatták a böjtöt

1816-ban visszatértek a csütörtöki böjti naphoz

Utána is folyamatosan tartották, ám állandóan vallási problémák léptek fel a helyi és a környező falvak katolikus vallású lakói miatt…így törvénybe újra csak 1966-ban iktatták azt, hogy ez a nap a genfi kantonban hivatalosan is nemzeti ünnep, amellyel a genfi vallásszabadságot is hivatalosan ünneplik a protestánsok.