Két karodban és az igaz szerelem bűvöletében- több, mint 70 év választott magány

Mindannyiunk szívében ott él a szerelem iránti vágy. Az igaz szerelem iránti. A soha meg nem szűnő, a sírig tartó, az egyetlen. Viszont keveseknek adatik meg, hogy egy személyben ráleljen. Fanni néni ezen szerencsések közé tartozott. 102 éves korában, közel egy hete csendesen távozott közülünk. Egy olyan példát mutatva, amely talán a mai modern világban elképzelhetetlen. Ő volt Radnóti Miklós, az egyik nagy kedvencem, a magyar költőóriás özvegye.

Fanni sok mindent látott bölcs asszony volt, aki szívében örökre Miklóst hordozta, álmaiban csak őt látta. Ő az a kivételes nő, akihez a múlt század leggyalázatosabb éveiben a magyar hitvesi líra legszebb gyöngyszemeit írták. Soha el nem múló szerelemmel őrizte meg férje emlékét, sosem szolgáltatva ki semmit a közös életükből. A páratlan irodalmi hagyaték legmegbízhatóbb őrzőjeként pedig több, mint 70 évig élt magányosan. Szerelemből választott magányban.

Ma Bálint és a Kifli és Levendula blogtársak után én is leróvom tiszteletem előtte.

Forrás: délmagyar.hu

„Számomra Miklós halálával lezárult egy fejezet, ezt ma már nem lehet és nem is
akarom kinyitni. Maradt körülöttem néhány barát, akik értenek, de úgy általában
az emberiségről megvan a véleményem. Nem volt az sem jobb világ, amelyben mi
voltunk fiatalok, a férjem a Töredékben meg is írta, hogy „Oly korban éltem én e
földön, mikor az ember úgy elaljasult, hogy önként, kéjjel ölt, nem csak
parancsra\”, de visszafelé tekintve mindig szebbnek tűnik a múlt, főleg azok
miatt, akik akkor még itt voltak velünk. Sokszor úgy érzem, Miklós még ma is itt
van, és vár rám az otthonunkban. Gondolatban sem térhetek úgy vissza hozzá, hogy
a közös emlékeinket kiszolgáltattam a nyilvánosságnak.”

Radnóti Miklóssal kapcsolatban sok olyan történet kering, amiben még ma sem lehetünk biztosak. Ezek közé tartozik az is, hogy bár szerelmes verseit feleségéhez írta, ettől függetlenül létezett egy titkos szerelme is. Beck Judit festőművésznőt ugyanis néhányan az irodalmárok közül e szavakkal illetik. Viszonyuk csupán egy évig tartott, a költő szerelmes verset sem írt a hölgyhöz (bár ez is vitatott, többen a Tétova Ódát ide sorolják), majd Miklós ismét csak Fannit, élete szerelmét dicsőítette, akivel 17 éves korában találkozott először és akit 26 évesen elvett. A naplóbejegyzésekre hivatkozó szakemberek állítása erről az állítólag erős szerelmi viszonyról akár igaz, akár nem, feleségével a kölcsönös bizalmon és elfogadáson alapuló mélységes szerelme vitathatatlan tény. Fanni néni nem árult el semmit ezzel kapcsolatban sem, így nem tudhatjuk biztosan, hogy a példásan boldog házasságba tényleg erőteljesen jelen lehetett-e egy harmadik személy, aki egy új szerelem ígéretével és nemcsak egy fellángolással, megingathatta volna a költőt.

Az viszont kiderült, hogy a költő nyíltan vallott feleségének Juditról – különleges házasságuk szabályaiba a teljes őszinteség is beletartozott, bármennyi fájdalmat okoztak is ezzel a másiknak. Amikor a festőnő egy önarcképet ajándékozott Radnótinak születésnapjára, Gyarmati Fanni csak ennyit jegyzett fel a naplójába: „ha Miklósnak örömet okoz, örüljön.” Elképesztő erő kellett egy ilyen kijelentéshez.

Baráti társaságuk, ismerőseik is mindvégig tudtak a kapcsolatról. Gyarmati Fanni naplóbejegyzései az idézetthez hasonló, csendes tűrésről és végtelen önuralomról árulkodnak. Mindketten sokat szenvedtek – Radnóti megértést és türelmet várt el a feleségétől, aki erre törekedett is, küzdve az amúgy természetes féltékenység érzésével. A viszony az év végére lassacskán elfásult, Beck Juditot már újabb szerelmek izgatták, a költőt pedig első munkaszolgálata szólította. Az irodalomtörténészek sokáig nem tudtak, vagy nem akartak tudni a viszonyról. Ma már a a történet ismeretében többen tudni vélik, milyen volt a nyilasok által meggyilkolt költő házassága valójában.

Az özvegy egész életében kerülte a nyilvánosságot, magánemberként őrizte a férje titkait, ugyanakkor mindent megtett, hogy hagyatéka eljusson a nyilvánossághoz. A társaságban csak Fifinek becézett nagyon művelt Fanni méltó szellemi társa és első kritikusa volt férjének. Alakját Radnóti számos költeményben megörökítette. Róla szól a Két karodban című vers vagy az Erőltetett menet halhatatlan sora: “és Fanni várna szőkén a rőt sövény előtt”. A munkaszolgálatba hurcolt költő számára felesége jelentette a biztos pontot, az életet. 1944-ben, nem sokkal meggyilkolása előtt hozzá írta a Hetedik eclogát és a Levél a hitveshez című verset. a gyönyörű nő férje elvesztése után egyedül élt 70 évig, halála után is hű maradva Miklóshoz.

70 évig egyedül! Számomra ez egyszerre gyönyörű és elképesztő. Mesébe illő. Amikor a szeretős információkat megtaláltam, bennem Fanni néni egy régi kor királynőjét idézte. Aki bár szerencsés volt, mert házasságában jelen volt a szerelem is, mégis kénytelenek volt elfogadni, hogy férje, a jóképű király nem tudott ellenállni egy csinos lánynak. Igaz, visszatért hozzá, mert igaz szerelemmel őt szerette és nem akart nélküle élni. Egy igazi királynő, aki tudta, hogy a férje bármit is tesz, nem tépi szét a házasság kötelékét. S bármit mondott vagy tett a másik nő, bármekkora fájdalmat is okozott neki a férfi (élete szerelme), ő továbbra is a férje felesége, a királynéja maradt. Egészen élete végéig. Fanni néni egy rendkívüli asszony volt, Radnóti Miklós életének igazi főszereplője.

Nyugodjon békében – odafent – szeretett férje karjaiban.