„Egy regény, amely finoman, de teljesen átalakítja a valóságról szőtt képünket, és viták táptalajául szolgál” – írja a portugál nyelvű Sol José Rodrigues dos Santos erről a könyvéről…és csak részben van igaza! Mert finomkodásról szó sincs, itt a történelmi háttér dominál, ahogyan azt tőle már megszokhattuk.
Dos Santos szuper könyvet írt. Ismét.
Olvastátok már a Bibliát? Tudjátok, hogy mennyi hiba van benne és miért?
Elárulom: több, mint 400 000! Igen, jól látjátok. Tény, hogy a hibák többsége jelentéktelen apróság. Rosszul lemásolt szavak, átugrott sorok és hasonló véletlen tévedések. Ám vannak szándékos jellegű hibák is. Ezekbe most nem megyek bele, ha kíváncsi vagy rá mélyebben, akkor feltétlenül olvasd el a könyvet. Ami viszont biztos: Santos regénye teljes mértékben hiteles adatokon, kutatásokon és idézeteken alapul, minden mondata valóban dokumentált tényeken nyugszik. A végső titokban szereplő történelmi információk azonban a kezei között új életre kelnek, más megvilágításba helyeznek számos bibliai tényt és történetet. Kutatásaihoz nem sajnált sem időt, sem fáradtságot, így elutazott az izraeli Szentföldre, végiglátogatta azokat a helyeket, ahol Jézus élt és meghalt, valamint a regény cselekményének színhelyeit (Dublin, Plovdiv, Róma) is pontosan feltérképezte.
„Szabadnak lenni az írói lét központi kérdése.” -hangoztatja dos Santos. Azt pedig már tudjuk, hogy ő nem az a férfi, aki megijed a saját vagy mások (fenyegető) árnyékától, hanem inkább kutat és hiteles regényt ír, ezúttal például más megvilágításba helyezve az Újszövetséget és magát Jézust is.
Munkájában mindvégig követte a történészek anallízis módszerét is, ami nem máson, mint a szövegkritika kritériumain alapul. Az öt kritérium közül talán a legfontosabb a régiség. Minél régebbi egy kézirat, annál jobban bíznak a pontosságában. Ugyanis egy régebbi másolat szövege kevesebb romláson ment keresztül, mint egy újabb.
Fontos a források száma is: kvázi minél több egymástól független forrás mondja ugyanazt, annál inkább hihető, hogy az a dolog, amiről szó van, megtörtént. A harmadik kritérium a zavarosság: minél zavarosabb, zavarba ejtőbb egy információ, annál valószínűbb, hogy igaz. A negyedik a kontextus: beleillenek-e a (pl ebben a könyvben az evangéliumok) szövegek az adott korszak kontextusába? Az ötödik pedig maga a szöveg belső felépítése, azaz az írás stílusa, szókincse és a szerzőjének teológiai beállítottsága. Például, ha valamelyik szakaszban olyan szavak jelennek meg, amelyek a szöveg többi részében nem bukkanak fel, akkor nagy a valószínűsége annak, hogy egy másoló toldotta be őket.
Sok bibliai történet ezen kritériumok fényében nem állja meg a helyét és rávilágít sok olyan kérdésre, amit alapból eszünbe sem jutna feltenni. Santos egyre jobban ír, egyre jobban magyaráz…Könyve olvastán alig vesszük észre, hogy mennyi információt ad át nekünk, mert a gondolatmenetét követve egészen egyszerűen felfedezzük általa, hogy mennyire szorosra zártuk a szemünket és milyen könnyen elfogadtunk olyan állításokat, amiket anno megkérdőjeleztünk volna, ha a hittan órákon és otthon nem szögezték volna le nekünk és támasztották volna alá a Bibliával. Arra készülj fel, ha rászánod magad és elolvasod a könyvet, hogy alapjaiban változik meg a véleményed rengeteg hagyománnyal kapcsolatban és ha nem vagy elég biztos a saját hitedben, akkor bizony alapjaiban fogja megrengetni a kis világodat. Persze, lesznek olyan ateisták, akik rögtön kijelentik majd, hogy ők ezt a könyv nélkül is tudták- de ebben az esetben mégsem erről van szó. Sok minden vallási meggyőződés kérdése marad, ahogyan eddig is.
A könyv célja ugyanis nem a hit padlóra küldése vagy földbe döngölése, hanem a Bibliában leírt történetek (főként az Újszövetség) igazságtartalmának kihámozása a rendelkezésre álló dokumentumok kritikai elemzése által.
A történet szerint Patricia Escalona, egy spanyol paleográfus az egyik legrégebbi fennmaradt bibliai kéziratot, a Codex Vaticanus-t tanulmányozza, amikor gyilkosság áldozata lesz. A nyomozást vezető olasz rendőrfelügyelő, Valentina Ferro a híres portugál történészhez és kriptográfushoz, Tomás Noronha-hoz fordul segítségért, aki éppen Rómában vesz részt egy régészeti kutatáson. Ferro megmutatja Noronha-nak azt a furcsa rejtvényt, amelyet a gyilkos hagyott hátra a Vatikáni Könyvtárban az áldozat testén, ám csakhamar újabb két gyilkosság történik hasonló rejtélyes nyomokkal. Az igazság felé vezető úton Tomás és Valentina egy igazi bibliai rejtvény kellős közepén találják magukat, amely egészen a Szentföldig vezeti őket, hogy szembesülhessenek az Újszövetség utolsó titkával: Jézus Krisztus valódi kilétével. José Rodrigues dos Santos regényében felteszi a nagy kérdést:
vajon mit szólna maga Jézus Krisztus, ha látná, milyen vallás épült az alakja köré? És vajon az egyház hogyan fogadná a visszatérését? Valóban azt tanította-e a tanítványainak, amit ma róla tanítanak? Ki volt ő egyáltalán?
A könyvben fény derül arra is, hogy az írországi Chester Beatty Library Biblia-gyűjteménye nagyobb, mint a Vatikáné. Ez a könyvtár egy bányamágnás hagyatékából jött anno létre. Két nagy kincse van: az egyik a P45, azaz az Újszövetség legrégebbi majdnem teljes kézirata, amelyet pergamenre írtak, kisbetűvel a III. században. Ez a kézirat még a Codex Vaticanusnal is régebbi.
Itt van a P46 is, ami nem más, mint Pál leveleinek a legrégebbi, majdnem teljes másolata. Mindkettő rendkívül értékes.
Dos Santos kizárólag a történelmi tényekre koncentrálva írta meg ezt a könyvet, így sem megerősíteni, sem megcáfolni nem akarja a természetfeletti eseményeket. Azok szerinte kizárólag a hit területéhez tartoznak. Én végig érdekesnek találtam, sok mindent megváltoztatott a gondolkodásomban és bennem, a hitemet azonban nem érintette. Szerintem az, hogy kit mennyire érint meg, kulturális neveltetés függvénye…
Én, mint nagy dos Santos rajongó szívből ajánlom ezt a könyvét is mindenkinek. Olvasás közben mindent érezhetsz: csalódást, dühöt, értetlenséget…és így tovább, széles az érzelmi skála, de az biztos, hogy unatkozni nem fogsz. 🙂 Mellesleg megtudhatod, milyen regény jöhet létre egy brazíliai sétálgatás során megpillantott Jézus szobor hatására..és az általa felmerült kérdésekre:
“Mi történne akkor, ha valaki vissza tudná őt hozni ide a mi világunkba? Milyen lenne Jézus itt és most közöttünk?”
Jó olvasást!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: