Tudtátok, hogy idén pontosan 107 éve, hogy megszületett Vásárhelyi Győző, azaz Victor Vasarely Pécsett? Ő az a festő, akinek a művei előtt megállva erős késztetést érzünk, hogy hozzányúljunk a képhez. Megtapogassuk, hogy valóban sík-e a felület, ott ahol kidudorodni, vagy besüppedni látjuk az optikai csalódás következtében.
Victor Vasarely (Vásárhelyi Győző)
(Pécs, 1906. április 9. – Párizs, 1997. március 15.)
Ő az egyik leghíresebb magyar, akinek a nevét világszerte ismerik. Az op-art művészet egyik megalapítójaként, és legjelesebb alkotójaként tartják számon…és képzeljétek, több helyen franciaként jegyzik!
1930-ban költözött Párizsba és ott nyílt meg az első kiállítása is Denise René híres galériájában. Ő ismertette meg a világgal Victor Vasarelyt, egykori szeretőjét…
Majd megnősült (nem a hölgyet vette el), gyermekei születtek és 1976-ban Pécsett és Aix-en-Provence-ban egyszerre nyílt meg a múzeuma, igaz Aix-ben az alapítványi…
A környezete szigorú, világos gondolkodású, energiával teli embernek ismerte. Az elegáns, magas termetű, pécsi születésű művész tökéletesen beszélt franciául, igaz, “ellenállhatatlan” magyar akcentussal. A humor, a villámgyors replikák, a szójátékok embere volt. Tetszettek neki a nők, főként a szőkék, de minden csak a művészet után következett. Napjait az egészséges életmód jegyében pontosan beosztotta. Ugyanabban az órában kelt és feküdt. Félórát engedélyezett magának az evésre, negyedet a pihenésre. Csak egy fél pohár bort, fél csésze kávét ivott meg egy fél kiskanál cukorral. Formában akart maradni.
Egy gyengéje volt, a csokoládé, amelyet titokban kóstolgatott. Imádott dohányozni, de csak három cigarettát szívott el naponta. Csak idős korában, menye biztatására hagyott fel számolásukkal. Hobbija a teke volt, ha nem volt partnere, egyedül játszott. A jobb keze volt ő, a bal az ellenfélé. Az igazi szenvedélye azonban a sakk volt. Csalni is képes volt, hogy ne veszítse el a partit. 🙂
Nem szeretett utazni, vakációzni. Amikor nyaranta délre költöztek, három kamionnyi munkát vitt magával.
A házban, ahol élt, minden szürkére volt festve, színt csak a falakra akasztott képei adtak. Egyszerű, fából készült bútorait ő maga tervezte. Fürdőszobájában példás rend uralkodott. A flakonokat nagyságuk és színük szerint állította sorba. Műhelyében is rend volt. Szerette a természetet. Annet-i műhelye egy nagy parkra nézett, és vele voltak az állatai, három világosszőrű cocker spaniel és egy Johnny névre hallgató bézs macska. Ez utóbbit Johnny Hallyday után nevezte el, de nem érdekelték a zenészek. Csak Bachot hallgatott, munka közben őt sem.
Vasarely volt az első kortárs művész, akinek hatalmas médiasikere volt. Műhelyében megfordult az információ egész világa. “Szupersztár volt”. Képei a kort mutatták be, elképzelte, milyen lesz a jövő és előrelátott olyan technológiát, amilyen még nem létezett.
Emberi és művészi magatartására jellemző volt, hogy soha nem bírált más művészt. A pénzt, amit keresett, munkájába fektette. Tetszett a fiataloknak. “Megépítettem az alapokat, most vegyétek ti kézbe a műveimet, dolgozzatok rajtuk, menjetek előre” – mondta.
A Vasarely-életmű ma már pontosan beilleszthető a 20. század művészetének tényei közé, és itt felülvizsgálatra szorul a sokszorosítással, a tudomány és technika segítségével népművészetté váló modern kreativitás humanista vágyképe.
Amikor az első francia űrhajóssal, Jean-Loup Chretiennel 154 eredeti szerigráfiát küldött a Szaljut 7-en a világűrbe, már ennek az új korszaknak gondolt barátságos gesztusokat tenni. A lapokat mindhárom űrhajós ellátta kézjegyével, majd azokat jótékony célra az UNESCO-nak átadták. Minden arra int bennünket, hogy Vasarely páratlanul invenciózus, és egy nagy történeti korszak törekvéseit szintetizáló életművét az individuális, nagy művészeti teljesítmények között tartsuk számon.
“Őt tekinthetjük az optikai festészet, vagy “op-art” legjelentősebb képviselőjének, mind életműve, mind számos elméleti munkája révén, amelyekben egyebek között a mozgást úgy jellemzi, mint ..azt az erőszakot, amellyel a szerkezetek szemünk recehártyáján közvetlen ingert okoznak. “
(idézet Vasarely Gea c. könyvéből)
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: