Francia Macaron

Az Univerzum születésének elmélete(i)

“Ha csak az ismert dolgok érdekelnének, lakatosnak mentem volna.” (Einstein)
Ez az egyik téma, ami nagyon megragadott ebben a könyvben.
Érthetően összerakom nektek, majd jelezzétek, hogy mit gondoltok az egészről!
Érdekes az, ahogyan az idők folyamán a tudomány és a vallás összhangba kerül, ma a tudományt írom le nektek, holnap pedig összevetem a vallással. Közben beszúrom Einsteint is és tuti, hogy sokkal jobban fogjátok érteni az egészet, mint korábban.
Én legalábbis jobban értettem. A fizikai vagy más fogalmakhoz odaírom érthetően, hogy mi mit jelent, ezen ne agyaljatok, ne ragadjatok le, egyszerűen csak fogadjátok be az infókat és hirtelen megvilágosodtok. 🙂 Velem ez történt. Az egész szimpla logika, ráadásul valakik már kilogikázták nekünk, tesztelték és bizonyították (nagyjából).
Szóval, dőljetek hátra és élvezzétek a tudást, amit megosztok veletek.
Szánjatok rá egy kis időt, mert nem lesz rövid…:) Ám, tényleg nem fogok itt nektek érthetetlen blablát levágni, nem akarom bebizonyítani nektek, hogy mennyire okos vagyok, mert tudom, hogy ti is vagytok éppen ennyire. A lényeg a megosztás, mert ez egy annyira szuper sztori, hogy nem mehetünk el mellette szó nélkül. Majd meglátjátok! 🙂 Voilà:
A professzor felteszi a következő kérdéseket a diákoknak:
Az asztrofizikában mit nevezünk alfa- és mit nevezünk omega- pontnak?
Az alfa-pont az univerzum kezdetét jelöli, az omega-pont pedig a végét.
Ezért aztán az alfa és az omega itt is a kezdetet és a véget jelzi.
Miért kell, hogy az Univerzumnak legyen kezdete és vége?
Mi a gond azzal, hogy az Univerzum örök? Lehet-e örök?
 
Nos, ezekre a kérdésekre senki sem tudja a választ. Ugyanakkor érdemes átgondolni, hogy milyen lehet egy olyan univerzum, amelyik örökké tart, nincs se eleje és se vége, egy univerzum, ami mindig is létezett és létezni is fog. Ám ez a kérdés nem kizárólag tudományos, hanem teológiai is.Ez egy olyan kérdés, ami már-már átlépi a fizika határait és félig-meddig már metafizikai kategória.
Az egyház mindig is hirdette, hogy létezik a kezdet és a vég, azaz a Genezis és az Apokalipszis, vagyis az alfa és az omega.  Ám a tudománynak más elképzelései voltak, hiszen a tudósok Kopernikusz, Galilei és Newton felfedezései nyomán arra következtettek, hogy az Univerzum örök.
Így Teremtőre sem volt már szükség, hiszen, ha kiküszöböljük a Teremtést, azzal a Teremtő-kérdését is megoldottuk. Egyszerűen nincs rá szükség.  Ha tehát az Univerzum örök, akkor nem létezik alfa és omega. Ám a megfigyelések ennek ellentmondanak.
Az első ellentmondás már a Bibliában megtalálható, bár a fizikában ez nem mérvadó információ. Ám annyira érdekesen passzol más tudósok teóriáihoz, hogy nem lehet figyelmen kívül hagyni. Ez pedig nem más, mint az Ószövetségben található történet az ősrobbanásról, amellyel Isten teremtette a világot.
A második Rudolf Julius Emmanuel Clausius nevéhez fűződik, aki a XIX. században megfogalmazta az energiamegmaradás törvényét, amelyben azt állította, hogy az Univerzum energiája állandó, soha nem lehet sem előállítani, sem megsemmisíteni, csak átalakítani. Később pedig bevezette az entrópia fogalmát (nem káromkodok nyugi, így hívják, mindjárt megérted, mit akarok mondani), amely magába foglalja az energia és a hő minden formáját és szintén állandó. Ugyanis, ha az Univerzum örök, akkor az energiája és az entrópiája is örök kellene, hogy legyen. Eddig tiszta, ugye? Csakhogy ezután méréseket végzett (tudod, nagyon fontos a bizonyítás!) és rájött, hogy egy gép hővesztesége mindig nagyobb, mint amennyi hő munkává alakul és ezáltal csökken a hatékonysága. Nem akart belenyugodni ebbe, így további méréseket végzett a természetben, aztán az emberekben és arra a végeredményre jutott, hogy ez a jelenség mindenhol jelen van. Így született meg a termodinamika második főtétele 1861-be. Ezen haladva kiderült, hogy az entrópia az egész Univerzumban létezik, amiből nem más következik, mint az, hogy a dolgok öregszenek. Ez tehát a harmadik.
A termodinamika második főtétele tehát három dolgot bizonyított be:
1. Ha a dolgok öregszenek, akkor van egy olyan pont az időben, amikor meghalnak.Ez akkor következik be, ha az entrópia eléri a maximumát, leegyszerűsítve: ha a hőmérsélket egyenletesen eloszlik az univerzumban.
 2. Létezik az idő nyila. Ez azt jelenti, hogy elképzelhető, hogy az univerzum determinált és már létezik az egész története, de mindig a múlttól a jövő felé fejlődik, kvázi az idő múlásával minden fejlődik.
3. Ha minden öregszik, akkor volt egy olyan pillanat, amikor még minden fiatal volt – logikus, ugye? Ez volt az a pillanat, amikor az entrópia minimális volt.
A születés pillanata.
 
Clausius tehát bebizonyította, hogy az Univerzumnak is volt születése!

 



A tudósok ez alapján rögtön megértették, hogy az örök univerzum fogalma nem összeegyeztethető a visszafordíthatatlan fizikai folyamatokkal. Az Univerzum tehát egy kiegyensúlyozott termodinamikai állapot felé tart, amelyben nincs többé hideg vagy meleg zóna, hanem a hőmérséklet mindenütt állandó. Ami egyenlő a totális entrópiával, azaz a maximális rendezetlenséggel. Ezt a felfedezést aztán két nagyon fontos másik követte.
Az egyik ilyen volt az Olbers-paradoxon. Ez a paradoxon az ég sötétségével kapcsolatos. Ha az Univerzum valóban végtelen és örök, akkor nem lehetne a Földön éjszaka sötétség, hiszen a végtelen számú csillagból érkező fény elárasztaná. Ez egy paradoxon, ami csak akkor oldódik meg, ha elfogadjuk, hogy az Univerzumnak van kora, mert kizárólag ebben az esetben mondhatjuk azt, hogy csak az a fény jut el a Földig, amelyiknek volt elég ideje elérni idáig az Univerzum születése óta. Ez az egyetlen lehetséges magyarázat létezik ugyanis arra a tényre, hogy éjszaka sötét van.
A másik pedig a gravitációval kapcsolatos. Mivel a tudósok azelőtt úgy gondolták, hogy az univerzum örök, ebből az következett, hogy szükségszerűen statikus is- erre épül az egész newtoni fizika. Ám éppen Newton volt az, aki rájött, hogy az általa megfogalmazott gravitáció törvénye ( minden anyag vonzza az anyagot) azt a következtetést vonja maga után, hogy az Univerzum összeolvad egy nagy masszába. Ez nem így van, elég csak felnézni az égre. Az anyag szét van osztva. Tehát a gravitáció törvénye nem lenne érvényes az Univerzumra?
Ezen gondolatmeneten később Edwin Hubble csillagász haladt tovább, aki rájött, hogy a Tejúton kívül is léteznek galaxisok, amelyek távolodnak tőlünk. Megfigyelte azt is, hogy minél messzebb van tőlünk egy galaxis, annál gyorsabban távolodik. Így kiderült, hogy a gravitáció törvényének ellentmondva miért nem olvad össze minden egyetlen masszába: azért, mert a világegyetem tágul. Ha pedig az univerzum minden anyaga távolodik egymástól, akkor ez logikusan azt jelenti, hogy valamikor még egyben voltak. A táguló világegyetem felfedezése tehát azt jelenti, hogy volt egy pillanat, egy kiindulópont, amikor még minden egyben volt. Ez pedig egybevág az általános relativitáselmélettel is, amely dinamikus univerzumról beszél.
Mindezek után egy belga pap, George Lemaître előállt egy új elképzeléssel, a  nagy robbanással, ez az ún. Big Bang. Lemaître azt mondta, hogy a világegyetem egy óriási ősrobbanással született. Ez a kijelentése egy pillanat alatt megoldotta az összes létező problémát az örök és statikus univerzummal kapcsolatban. A Big Bang összhangban áll a termodinamika második főtételével is, megoldja az Olbers-paradoxont, megmagyarázza a világegyetem mai formáját a newtoni gravitációs törvénynek megfelelve és egybevág Einstein relativitáselméleteivel (igen többesszám, mert kettő van ám belőle- de erről majd holnap!). Tehát az univerzum a Big Banggel kezdődött. Hogy mi volt előtte? Az álláspont az, hogy semmi. Nem létezett egy üres tér sem, ami később aztán megtelt. Egyszerűen nem volt semmiféle tér, mert a tér a hirtelen tágulással született. A relativitáselméletek szerint a tér és az idő egyazon érmének a két oldala, tehát ha a tér a Big Bang hatására jött létre, akkor az idő is. Az idő tehát a térrel kezdődött, ami pedig a Big Bang robbanással.
Ennek a pillanatnak a problémája a legbonyolultabb az egész elméletben, ez a szingularitás. A tudósok azt gondolják, hogy az egész világegyetem bele volt sűrítve egy végtelenül kicsi energiapontba és hirtelen történt egy robbanás, amelyben létrejött az anyag, a tér, az idő és az uiverzum törvényei. Ha pedig most rákérdeznétek nagyon logikusan, hogy mi idézte elő ezt a robbanást, akkor azt kell válaszolnom, hogy a tudósok is zavartan állnak a probléma előtt.
Voltak olyan tudósok, akik nem voltak megelégedve ezzel a válasszal és alternatív magyarázatot kerestek.  A legérdekesebb elmélet ezek közül az állandó állapotú világegyetem elmélete volt, amely azon alapult, hogy az alacsony entrópiájú anyag állandóan létrejön. Így az egész anyag nem egy nagy robbanással jön létre, hanem több kisebb robbanás során ezzel kompenzálva az anyagnak azt a részét, amely meghal, miután elérte a maximális entrópiáját. Ez a teória azonban visszavezet oda, hogy az univerzum mégis örök…
Azonban nem telt bele sok idő és a mi zseni tudósaink rájöttek arra, hogyha volt egy nagy kezdeti tágulás, akkor léteznie kell egy kozmikus háttérsugárzásnak is, ami a visszhangja ennek a robbanásnak. Ám az űrben nincsenek hangok, így a visszhang erős kifejezés persze, mert ez inkább egyfajta fény a legrégebbiek közül, amit az idő mikrohullámokká alakított…na, ezt már nem vezetem le nektek, sok így az infó, a lényeg az, hogy  van ez a kozmikus háttérsugárzás, aminek a hőmérséklete 3 kelvin körül van és ezzel lehet bizonyítani azt, hogy a Big Bang létrejött és az Univerzum nem örök és nem statikus. 🙂
Ezt a “visszhangot” pedig te is meg tudod hallgatni, egészen egyszerűen bekapcsolod a tévédet egy olyan frekvenciára, ahol nincs adás és a kis pontokat látva és a zajt hallva te is részese lehetsz a “visszhang”,azaz a kozmikus háttérsugárzás 1 %-nak.
(Erről láthattatok kicsit másképp egy filmet is, a fehér zajt – fura ugye? 🙂 )
Szóval, kvázi így élőben megnézheted a világegyetem születését! 🙂

Hamarosan folytatom. Kíváncsi vagyok, mennyi érkezett meg hozzátok abból, amit én átéltem. Nyilván a kettő közel sem ugyanaz, hiszen nekem több infóm volt és jobban kellett figyelnem, míg nektek egy picit próbáltam leegyszerűsíteni, de a lényeg itt van!



Kommentek

(A komment nem tartalmazhat linket)
  1. Fióna says:

    Igazán egy kérdés nagyon foglalkoztat velük kapcsolatban. A válasz viszont meghatározza azt is, amit úgy csodálok bennük. A kultúra, az építészet, a természeti kincseik, az ételeik, a múzeumaik és a kincsek bemutatásának a módja, az elegancia és könnyedség, a kirakatok, a férfiak, a filmek………..Többször jártam Franciaországban, különféle tájakon. Normandiában és Bretagne-ban nyaraltunk egyszer 3 hétig. Magunkon és néhány angol turistán kívül augusztusban csak franciákkal találkoztunk. Ahogy este kiözönlöttek az utcára, megteltek az éttermek, beszélgettek, éltek, egymás között. A németek alig várják, hogy elutazzanak külföldre a szabadság ideje alatt, és ez nem csak a klíma miatt van. Bajor ország éghajlata, időjárási viszonyai szinte teljesen megegyeznek az itthonival, 4 évig éltem ott. A franciák szeretnek otthon lenni, maguknak alakítanak ki egy élhető világot.Magyarországról mindenki el akar menni. 20 éve is az volt, hogy a határ hazafelé történő átlépésekor az ember búskomor, kritikus, szürke és elégedetlen lett. Szerintem ez ma sem változott, hiába a rendszerváltás. Az emberek külföldön érzik jól magukat, ide visszajönnek, mert itt vannak a gyökerek, vagy a szükség úgy hozza, de az elvágyódás él………Miért nem tudunk mi itt Magyarországon olyan légkört teremteni, olyan életviszonyokat kialakítani, amiben jól érezzük magunkat? Probléma mindenütt van, itt is és Franciaországban is. Biztos más a problémák megélésének és kezelésének módja is. A két ország méretbeli eltérése sem magyarázat, a lehetőségekhez képest Svájc is egy kellemes ország, onnan sem menekülnek az emberek. Ez nem csak gazdasági kérdés. Igen, van egy világméretű népvándorlás, a történelem ismétli magát. Aki ma a földről eszik Afrikában, az szívesen mosogat Magyarországon, a magyar diplomás pedig Londonban és Bergenben mosogat. De miért érzi magát a magyar diplomás más országban mosogatás közben jobban, mint Magyarországon egy elegánsabb munkakörben? Miért jobb ott a közérzetük? Miért építik szívesebben azokat az országokat?Nagyon érdekelne a véleményed, más a rálátásod, bele éled magad a francia kultúrába, de “magyar szemüveged” is van, másként látsz rá a problémára.Igen, a negatív hangok fájnak, de én azt tapasztaltam, hogy hihetetlenül irigyek azok, akik arról beszélnek, hogy mit hogyan kell, kellene csinálni, közben nem tudnak megküzdeni a saját korlátaikkal. Én erre elég későn jöttem rá, viszont emiatt rengeteg élményem van erről. Úgyhogy ha irigyek rám, akkor csinálok valami olyat, amire ők nagyon vágynak, de csinálni nem tudják. Sok sikert kívánok neked!

  2. Kedves Fióna,szeretettel üdvözöllek nálam!Nem alszom eleget, ez a titka. :)Hiányzik, de napközben nincs már módom írni, a kisfiam nagyon aktív…így kb este 9-től hajnali 2-ig fent vagyok és 6-7-kor kelek, Domi-függő.Fárasztó, de szeretek olvasni, írni stb…3 hónap múlva több időm lesz és majd kialszom magam. Persze, ha az egyik nap nagyon fáradt vagyok, akkor másnap korábban fekszem…:)Örülök, hogy ennyi minden érdekel…szívesen fogadnám a javaslataidat, hogy miről olvasnál még a franciák kapcsán…

  3. Gilda says:

    Hát azt kell, hogy mondjam, hogy a szerző inkább filozofikus, mint fizikus szemlélettel közelíti a dolgokat.Ezt még nem hallottam, hogy az entrópia fogalmát az öregedéssel hozzák kapcsolatba. Fizikus szemszögből ez az anyagok rendezettségét, pontosabban rendezetlenségét jelölő fogalom.Annál magasabb ez az érték, minél rendezetlenebb az anyagot felépítő részecskék mozgása, minél kevesebb erőhatás éri őket, stb.A II. főtétel a természetben önként lejátszódó folyamatok irányát adja meg…azt mondja ki, hogy a hő önmagától nem fog a hidegebb testről a melegebb testre áramlani, csakis fordítva.Tehát a hidegebb test fel fog melegedni, a melegebb pedig le fog hűlni…Tehát a hidegebb test entrópiája nőni fog, a melegebbé pedig csökkenni.A II. főtétel az entrópiával azt mondja ki, hogy a spontán folyamatoknál az entrópia csak növekedhet.Az egy jó kérdés, hogy lehetett-e ez a rendezetlenség minimális!Elvileg az abszolút rendezetlen állapot (zéró entrópia) nem érhető el, vagyis még nem sikerült ezt bebizonyítani.Az ősrobbanásról nem sokat tudok, így ebbe nem is mennék bele…Irigyellek, hogy ezt a művet el tudtad olvasni és meg tudtad érteni, nekem sok energiámba tellett volna, de gátol a fizikusi szemlélet :-)Olvasom a következő részt is, csak a hétvégéim kissé sűrűek! 🙂

  4. Fióna says:

    Kedves Corinne! Először ezt az írásodat olvastam el, nagyon izgalmasnak találtam. A kapcsolódási pont az, hogy bár humán végzettségű vagyok, és nem voltam jó az iskolai fizikában, elvarázsolnak a fizikai csodák, magam is jutok időnként új felismerésekre, és szeretném a fizikai világ és jelenségek lényegét megismerni. Valahogy az én elmém és gondolkodásom is úgy tágul, mint a tiéd. Néha meg is ijedtem, de ezen már túl vagyok. Aztán több bejegyzésedet is elolvastam, és köszönetet mondok a megosztásért. Rengeteg, az enyémekkel közös gondolat és élmény van bennük. Egyet nem értek. Miként tudod ezt az egészet csinálni ennyi dolog mellett? Lehet, hogy zseni vagy, amit bizony nem egyszerű elviselni. De mi egyszerű? A reggel 8-tól 17-ig tartó munka sem az. Sőt nekem ez utóbbi bonyolultabbnak tűnik. Nekem nincs még megosztásom, azért kerültem ide, mert “véletlenül” rátaláltam az oldaladra az univerzum képek keresgélése közben. Franciaországot én is csodálom, több kerékpártúrán részt vettem a saját szervezésemben. A természet, a kultúra, az életmód, a konyha, a fantázia, a szellem, filmek és építészet, a férfiak, meg sok más, én is többször gondoltam rá, hogy ott szívesen élnék, választanám lakóhelyemül. Én azonban a lakóhely kérdésén még gondolkodom.Minden jót neked a továbbiakban is.

  5. Ok, folytatom, legalább kiírom magamból és olyan érzésem lesz, hogy megosztottam…:) Őrület, hogy ez mennyire érdekel engem! Nem is gondoltam ezelőtt…:) Mindig vonzott a tudomány és a metafizika kapcsolata a pszichológia mellett, de nem gondoltam, hogy 10 napig ennyire a hatása alá kerít…Kíváncsi vagyok mit gondolsz! Próbálom nagyon leegyszerűsíteni, de van, amit már ennél jobban nem lehet…azért az olvasók száma statisztikailag azt mutatja, hogy egy kicsit érdekli őket a téma…:) Ám, mindjárt vége és visszatérek a normál írásokhoz…:)

  6. Ne!!!!Folytasd csak, csak ne csodálkozz, ha nem sokan reagálnak rá. Engem érdekel, majd írom is, hogy miért, csak most esik az eső és ilyenkor nincs Wifi :-)Kicsit egyébként eltávolodik a fizikus megközelítéstől…de nekem érdekes!

  7. Nem mondod, igyekeztem nagyon érthetőre leegyszerűsíteni!Nem hiszem, hogy neked ebből bármi ne lenne világos…:) Azért, köszi, ezt most bókként értékelem! 🙂 Én csak szerettem volna megosztani ennek a tudásnak az élményét. Szerinted inkább hagyjam a többit, mert úgysem érdekel senkit? 🙁

  8. Gilda says:

    Hát ezzel még nekem is feladtad a leckét :-)Összeszedem a gondolataimat egy kávé után, aztán írok pár sort!Tartok tőle, hogy ez az írás sok embernek túl magas lesz 🙂


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább a NLC. oldalra!