Nagyon fura, hogy bár több film producere is volt, mindegyikben játszott, párat pedig ő maga rendezett, említésre méltó adat nincs róla a magyar google-ben. Kizárólag néhány semmitmondó sor és kétsoros kritika. Én pedig a rajongója lettem, mert tegnapelőtt láttam az egyik filmjét, amely a Das Kind- The child címmel került a mozikba.
Betegen feküdtem az ágyban, miközben Domi már aludt mellettem és egy filmet kerestem…így találtam rá erre a reinkarnációs történetre…Aztán megláttam, hogy bár a film német, de a rendező magyar gyökerekkel bír, ezért eldöntöttem, hogy azonnal megnézem. Igaz, másra számítottam, de a film jó, nekem pedig ismét sikerült belelátnom a rémvilág közepébe- na, itt tényleg kijelenthetjük, hogy akik így élnek, számukra a világ egy nagy sz..r, ahogyan pàran mondanák… Bács Zsolt is feltűnik a filmben, egy kis szerepben pár perc erejéig, ahol a végén jól elverik…már ez is szimpatikussá tette számomra, na persze nem a verés, hanem az, hogy hasonlóan Quentin Tarantino-hoz, ő is csak egy pici ideig látható és nem a hős szerepében…:)
Az biztos, hogy most már elég volt a sok rosszból, így betegen az ágyban most két napja inkább Einsteinről olvasok és az elméleteiről…frissíti az agyamat és ismét rájöttem, hogy értem én a fizikát és a matematikát, ha akarom!;) Pláne, ha valaki jól magyarázza!
A film a reinkarnációs terápiával kezdődik, amelyet egy 10 éves kisfiúnál végeznek…bár maga a folyamat szuperül van levezetve, engem kissé megzavart az, hogy egy gyereknél végzik, ráadásul szülői felügyelet nélkül…Én is nagyon szeretem ezt a terápiát, meditációval egybekötve szoktam végezni, de előtte vannak felkészítő ülések is…ahogyan a film elejét néztem, rájöttem, hogy mennyire hiányzik a munkám és milyen jó lenne egy nyári, egy hetes meditációs, francia önismereti kurzust összehozni!
A reinkarnációs/regressziós terápia azért fontos számomra, mert tudom, hogy egy ember problémája többnyire a tudatalatti világban rejlik. Éppen ezért a reinkarnációs terápia központi témája a tudatalatti világunkkal való találkozás, és annak fokozatos feloldása jelenlegi életünkben.Fontos tény, amit számításba kell venni, hogy maga a reinkarnáció, illetve az előző élet megélése önmagában még nem terápia! Nem azért foglalkozom a reinkarnációval, mert izgalmasnak tartom, hogy ki volt valaki régen, hanem azért látom fontosnak a reinkarnációs terápia használatát, mert jelenleg nincs jobb segédeszköz, melynek segítségével célokat, ráébredéseket, valós változásokat elindító katarzis élményeket el lehet érni.
A reinkarnációs terápia legnagyobb előnye, hogy képes szembesíteni minket a bennünk rejlő igazsággal, ezáltal létrejön a “találkozás”, melynek sikeres feldolgozása után újraírhatjuk belső programjainkat.
Korunkban a reinkarnációs terápia egyre több ember számára jelent megfelelő segítséget ahhoz, hogy tudatalatti tapasztalatokat szerezzen, s ezzel jobban megismerje önmagát. Látnunk kell, hogy manapság ez az egyik legjobb módszer arra, hogy tudatosabbak, őszintébbek legyünk, ami által életünket egyre inkább tökéletesíthetjük, hogy egyensúlyba kerülve élvezzük mind azt a szépséget és bőséget, amit az élet tud nyújtani… persze, erről órákig tudnék írni nektek, de felelőtlenül nem szoktam belevágni és hinni sem kötelező benne…mindig az jön elő, aminek elő kell jönnie a tudatalattiból ahhoz, hogy fejlődés legyen. Néha csak egy relaxációvá alakul, néha pedig nagyon régi emlékek törnek felszínre. Mindenkinél minden alkalommal más és más. Ami viszont egy jóhír: lassan rámtalálnak a franciák és mindennap időpontot kér tőlem valaki emailben, legyen szó akár tarot-ról, akár coachingról…így egyre inkább érzem, hogy szükség van rám és a munkámra itt, Franciaországban. Ám dolgozni még nem fogok addig, amíg Dominak szüksége van rám…viszont a vegyes nyári önismereti tréning, angol-magyar-francia nyelveken nem rossz ötlet, most erőteljesen agyalok rajta.
Visszatérve a filmhez:
Simon Sachs a 10 éves kisfiú azt állítja magáról, hogy előző életében sorozatgyilkos volt és állítólag bizonyítani is tudja ezt. Robert Stern, a híres ügyvéd először nem hisz neki, de amikor a kissrác a szeme láttára megtalálja az első holttestet, akkor elvállalja élete legfurább ügyét…ami kiderül, hogy még furcsább, mint azt elsőre gondolta…
A filmben vannak érdekes fordulatok, merész húzások, jó rendezői ötletek…a szereplők bajba kerülnek, leáll az autójuk- szóval a rendező nem egy habos sütibe burkolt sztorit hozott létre, hanem egy igazi, hamisítatlan thrillert, amiben mi magunk is együtt drukkolunk az ügyvédnek, a fiúnak és két segítőtársuknak, illetve elmerengünk azon, hogy vajon mi is megtennénk azt, amire ő készen áll azért, hogy megoldja ezt a fura és ahogyan később kiderül, nagyon beteg ügyet?!
Egy biztos: én várom Zsolt következő filmjét, mert ugyan teljesen másra számítottam, de egy nagyon jó filmet kaptam. Még akkor is, ha néha összeszorult a szívem, néha pedig a hányinger kerülgetett, miközben baromi dühös voltam…nézzétek meg, megéri!
A főszereplő, aki az ügyvédet alakítja pedig nem más, mint Eric Roberts amerikai színész, Julia Roberts bátyja és Emma Roberts apja. Szenzációs színész, én imádom!
A filmrendezőről itt olvashattok:
Biztos vagyok benne, hogy fogunk még találkozni néhány filmjével a mozikban!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: