Ahol én élek Franciaországban, az a történelmi Savoya (franciául Savoie, olaszul Savoia, németül Savoyen) , melynek területe a Genfi-tótól (Svájctól) délre, a Nyugati Alpokban és annak előterében, a mai Franciaország és Olaszország egymással határos térségében fekszik.
Pontosabban: én Haute-Savoie lakóihoz és rajongóihoz tartozom, ez a vidék a jelenlegi otthonom, amelyet igyekszem egyre jobban megismerni, de imádom egész Savoie-t.
Ma már a helyi termelőknél vásárolok, ismerem a legjobb borászatokat (ez egy kiváló bortermő vidék), zöldségeseket, pékségeket, postát és megértettem azt, hogy itt is, akárcsak Provence-ban a château nemcsak a nagy kastélyokat jelenti, hanem az idősek szemében egyeseknek a nagybirtokát is, ahol csodaszép régi francia házak találkoznak a modern kor vívmányaival, gondosan ügyelve arra, hogy a mérleg ne billenjen ki.
Savoie a magyar nyelvű történelmi szövegekben Szavoja vagy Szavója formákban is szerepel, jelentése „fenyvesekkel borított terület”.
Ezen a területen is nagyon adnak a francia konyha hírnevére, itt is divat az, hogy a legtöbben délben beülnek a kedvenc éttermükbe és ott ebédelnek nyáron.
A kisebb-nagyobb falvakban ezek az éttermek csak 11-től 3-ig vagy este 19-től 23-ig vannak nyitva, még nyáron is, az árakat pedig a helyiek pénztárcájához igazítják.
Az itteniek ezt szokták meg és ehhez igazítják az étkezéseiket.
Látni lehet ugyan néhány pizzériát, de én sosem értettem, miből élnek meg, hiszen vendéget szinte sosem látok ott.
![]()
![]()
![]()
A kis bisztrókban, éttermekben a menü is hetente más és előre kialakított, mindenfélét lehet enni, de ebben a régióban nyaranta a leginkább kedvelt étel a filets de perche, azaz a sügér, amit általában sült krumplival, salátával és citromszósszal esznek . Rengeteg természetesen a saláta és tésztákat is lehet rendelni. Persze, akadnak olyan helyek, ahol a turistákra specializálódva egész napos a nyitvatartás és rugalmasabb a konyha is, de azt tudni kell, hogy a francia nagyon büszke önmagára, a konyhájára és simán kijelenti, hogy ez az az ország, ahol a vendégnek sosincs igaza… 🙂
Sokszor eszembe jut a Bor, Mámor, Provence című film ezzel kapcsolatban és a főszereplő, aki hamar megtanulja, hogy akinek ez nem tetszik, mehet nyugodtan a mekibe…vagy ehet chipset, pizzát- természetesen máshol…:) Máshol, ahol főképp turistákkal, bevándorlókkal vagy tinikkel lehet találkozni…az igazi francia ugyanis nem sokra tartja a gyorskajákat, számára az nem étel.
Chambéry
Ez a város szintén Franciaország keleti részén, a Rhône-Alpes régióban fekszik és Savoie megye székhelyeként rengeteg mindent átélt. Körülbelül 50 kilométerre van Annecytól, ami pedig Haute Savoie megye székhelye. Chambéry 523 km-re van Párizstól, 326 km-re Marseille-től, 214 km-re Turin-tól, 100 km -re Lyon-tól es 85 km-re Genftől. Közelében van Aix-les-Bains, ahol Franciaország legnagyobb természetes tava, a Bourget-tó, azaz a Lac du Bourget található. A város nagyon fontos fővasúti csomópont, itt van a francia-olasz “Lyon-Torino Ferroviaire” vasúti összeköttetés.
A Savoyai Hercegség területe hosszú időn át volt a különböző dinasztikus háborúk és nagyhatalmi törekvések célpontja, többször foglalták el a francia és a spanyol király csapatai, akiket a Habsburg Birodalom hadereje vetett vissza. 1720 után Savoya (a Savoyai hercegi ház koronája alatt) a Szárd–Piemonti Királyság részévé vált. Szárd királyként Savoya hercegei uralkodói székhelyüket áttették az Alpokon túlra, Torinóba, Piemont fővárosába. A francia forradalom után egész Savoyát megszállta a forradalmi hadsereg, a napóleoni háborúk idején bekebelezték a Francia Köztársaságba, majd a Császárságba. A szárd–piemonti királyok a bécsi kongresszus határozata alapján vehették újra birtokba ősi földjüket.
Az 1859-ben lezajlott szárd–francia–osztrák háborúban elért francia győzelem és az ennek nyomán megkötött zürichi békeszerződés értelmében Savoya tartomány (vele Chambéry városa) a Nizzai Grófsággal együtt 1860 áprilisában a Francia Császársághoz került. A csatlakozást a helyi népszavazások eredménye erősítette meg. A történelmi Savoya területén két megyét (Département) hoztak létre. Savoie megye fővárosa, közigazgatási központja Chambéry lett, Felső-Savoya megye (Haute-Savoie) székhelyét a régi rivális, Annecy városa kapta meg.
A második világháború során a vidék a Vichyben székelő kollaboráns kormány területére esett. A környéken erős partizánmozgalom bontakozott ki, amit a brit hadvezetés is támogatott. 1943-ban olasz, majd német megszállás alá került. 1944-ben a várost súlyos angol–amerikai bombatámadás érte.
Én nagyon szeretem ezt a városkát, amiben mindent megtalalok, amit Franciaországban szeretek. Legjobban az elefántos szökőkút varázsolt el, a Fontaine des Éléphants.
Ez a város legfurcsább műemléke az 1838-ban állították fel. Talapzatáról négy elefánt tekint le, oszlopának csúcsán pedig Benoît de Boigne tábornok szobra áll. De Boigne gróf, a város szülötte, a XVIII. század végén Indiába költözött, ahol hatalmas vagyonra tett szert. 1830-ban visszatérve nagy összegű adományokkal segítette Chambéry újjáépítését, 1838-ban ennek elismeréseképpen állította a város a négy elefántszoborral díszített díszkutat. A szobor kedvelt találkozóhely, bár sok tréfára ad okot, hogy a szobrász elfelejtette elkészíteni az elefántok hátsó felét. A szoborcsoport helyi gúnyneve ennek megfelelően „Quatre sans cul”: a „Négy Feneketlen”.
Szeretem a Szalézi Szent Ferenc-székesegyházat, azaz a Cathédrale St-Francois-de-Sales-t. Ez a templom a XV. században készült és a a ferences rendi szerzeteseké volt. Ma kincstár, melynek legértékesebb kincse egy X. századi elefántcsont-táblakép.
A várost uralja a a Savoyai hercegek kastélya, azaz a Château des ducs de Savoie. Erről a kastélyról talán már hallottál azzal kapcsolatban, hogy egy ideig a kápolnájában őrizték a nevezetes torinói leplet, amelyet Jézus halotti leplének tartanak, s amely megőrizte arcvonásait. Ma ennek egy másolatát lehet itt megtekinteni. Egyszerűen csodaszép!
Chambéry-ben található az Académie de Grenoble is, ami Rhône-Alpes régió oktatási központja, ide tartoznak a beiskolázási ügyek, itt igényelhetőek az iskolai engedélyek, az esetleges halasztások…
Itt van az Université de Savoie Chambéry, amely egyetem társai megtalálhatóak Le Bourget-du-Lac és Jacob Bellecombette Savoy és Annecy-le-Vieux városokban.
A körülbelül 56000 lakosú Chambéry folyamatosan rivalizál Annecyval, s bár a városka csodaszép és a savoie-i kastéllyal néha sokkal varázslatosabb, mint Annecy, és hatalmas parkkal, nagyon szép játszóterekkel is büszkélkedhet, – a versenyből mégis mindig Annecy kerül ki győztesen, hiszen a tavával ő maga a francia Velence. 🙂
+(Custom).JPG)
Savoie kulon irast erdemel, itt csak kitertem ra…talan nem is csak irast, sorozatot…;)Jenorol is irok majd kesobb, nekem is rogton beugrik mindig. Egyebkent az o edesanyja volt Mazarin unokahuga es Dumas konyveben is megjelenik…;)Igen, most van, ahol 3-ig is nyitva vannak…;)Mi altalaban itthon eszunk, mert szeretek fozni, de azert neha elmegyunk ebedelni vagy vacsizni a nyaron…jo elmeny a gyerkocoknek is!:)
Savoya-ról nekem Savoyai Jenő ugrik be, de megnéztem, és ő már Párizsban született. MÁsrészt meg a Mont Blanc:) amikor ott voltunk ettünk valami nagyon jó kaját fenn, ami állítólag valami savoyai specialitás, aztán persze utána szédelegtem:))tetszett amit a fr. konyháról írtál:) mi is így tapasztaltuk, erről egy regényt lehetne írni, hogy 2 és 7 között sok étterem nincs is nyitva, stb. eleinte fura, utána megszokja az ember.Savoy