Amikor 1879 áprilisában Ferdinand Cheval megbotlott egy szokatlan kőben, az egyszerű postás még nem gondolta, hogy ezzel egy hatalmas utazás veszi kezdetét számára és számunkra egyaránt…Ez a kő indította el benne ugyanis a gondolatot:
“Mi lenne, ha házat, vagy tündérszép palotát építenék a saját kezemmel…?”
A kövek folyamatosan gyűltek, Ferdinand fantáziája pedig szárnyra kelt, kreativitása az egekbe szökött és megalkotta Hauterivesben ezt a csodaszép kőpalotát.
Ehhez mindössze 33 évre volt szüksége..:)
Ferdinand földműves családból származott, eredetileg péknek tanult, de később alacsony iskolázottsága ellenére sikerült felküzdenie magát a postás szakmáig. Nem kis teljesítményt követelt ez meg tőle és a munkája sem volt egyszerű egy olyan időben, amikor az emberek többségének nem volt élelmiszere, cipője és a járványok is gyakorta tizedelték őket…
Gondolhatjátok, hogy az álmoknak abban a világban nem sok helyük akadt és a képzeletüket sem szívesen használták ezek az egyszerű emberek. Ám a mi postásunk nem csüggedt: egy kis örökség révén megvette azt a darabka földet, amely ma már kulturális örökség, és ahol felépítette álmai palotáját…
Minden egyes alkalommal 33-34 km-t tett meg gyalog, tolva maga előtt a talicskáján a köveket, hogy a megálmodott tündérpalota, ahogyan ő nevezte, felépülhessen…miközben gyűjtötte a különlegesebb darabokat, díszítőelemeket is…
Miközben úton volt, folyamatosan a csodapalotáról álmodozott, ami a keze nyomán egyre gyönyörűbbé vált- saját maga is nagyon meglepődött…de aztán évről-évre, napról-napra magabiztosabban ebbe az épületbe szőtte bele a saját vágyait, az álmait, a megvalósulatlan utazásait és az elképzeléseit a hitről, a világról és az emberekről… Minden elismerést megérdemel.
Itt bizony megkapja, mert a franciák rettentően büszkék rá, ahogyan most már én is. Ez a kis gyönyörűség talán megnyugvást és örömet hozott számára, ami ráfért, hiszen élete tele volt szomorúsággal, mert nem csak a kor, hanem a családi tragédiák is “büntették…
A nehéz időkben az álom, álmodozás, fantázia “jól jött”, így született meg az ő csodája, ez a Tündérpalota.
Múlt hétvégén bapattantunk a kocsiba és kb 2 óra autózás után megcsodálhattuk a francia úr remekművét. Útközben gyönyörű, igazi kis francia falvakon haladtunk keresztül, csodaszép tájakat láttunk és még egy másik művésszel is találkoztunk, aki újrahasznosított anyagokból hoz létre mindenféle érdekességet…de erről majd máskor
 |
| Domi már tudja: belépőt is kell venni, ezért türelmesen várakozik |
 |
| Domi igazi kis kulturális felfedező lett |
 |
| Ide úgy kellett beosonnom, Domi nem akart velünk bejönni |
 |
| Sok helyen fura feliratok vannak… |
 |
| …mintha Ferdinand tanácsokkal akarta volna ellátni az utókort… |
 |
| Hol máshol állna meg egy fotó erejéig? 🙂 |
 |
| Egy kis pihenő |
 |
| Kagylódíszités |
Monsieur Cheval nem sejthette, hogy a kis falu később erre az építményre alapozza majd a megélhetését, ugyanis a rengeteg látogatót vonzó palota mellett sok kisebb étterem, egyszerű ajándékbolt kínálgatja a portékáit..
Ha sétálunk egyet, akkor nagyon otthonosan érezhetjük magunkat a pici egymásba futó utcákban, ahol édes francia kávézók hívogatnak bennünket egy-egy finom kávéra, miközben a helyi finomságok csábítóan arra biztatnak, hogy adjuk fel a diétánkat ismét…
Nem fura tehát, ha a helyiek egy szarkofágat is csináltattak az úrnak, ahová szintén ellátogathatunk, leróva tiszteletünket az alkotó előtt. Ha pedig úgy döntünk, hogy nyáron kirándulunk arra, akkor mindenképpen érdemes este is maradni, mert a kastély udvarán koncerteket rendeznek, melyek háttérfénye egyszerre repít el bennünket a múltba és tart a jelenben.
Ezen a helyen ilyenkor tényleg két világ találkozik és folyik át egymásba…Nincs más dolgunk, csak hallgatni a zenét, figyelni a fényekben pompázó kőpalotát és hagyni, hogy az élmény sodorjon bennünket magával, felélessze rejtett vágyainkat, megvalósításra ösztönözzön bennünket, miközben mi is érezhetjük, hogyan kellene hinnünk az álmainkban, mert az is biztos, hogy egy igazi kis mágus építette ezt a csodaszép tündérpalotát…
Mindenképpen megéri. Legalább egyszer. Merci, Monsieur!
http://www.facteurcheval.com/histoire/ferdinand-cheval.html
Dominak boldog szülinapot!
az jóó lesz igen:)
Ma delutan jon az is…Domi holnap lesz 3 eves, rengeteg minden kavarog bennem…es hetfotol visszaterek magunkra is minden masnap… 🙂
a magánbejegyzésed elmaradt v. csak én nem találom?:)))