Súlyosan kétértelmű szavak ezek, még Monica Bellucci szájából is. Miközben gondolkodtam a témán arra jutottam, hogy talán én sem vagyok túl messze ettől a kijelentéstől, bármennyire furán is hangzik…Aztán átfutott rajtam az is, hogy bármennyire is toleráns volt Monica, mégis idejutott a házassága…
Már régóta nem titok, hogy Monica Bellucci és Vincent Cassel házasságának talán vége, idén nyáron pedig hivatalosan is bejelentették. S aki mégsem hitte el, nos, ő láthatta, hogy Vincent egyedül vitte a gyerekeket nyaralni, miközben Monica forgatott a távolban…ők voltak a kedvenceim, ezért furán hatott rám a válás ténye…
Még akkor is, ha már a levegőben lógott…
Közben szárnyra kapott az a hír is, hogy Michael Douglas és Catherine Zeta-Jones is válnak 13 közösen töltött év után. Nemrég tanúi lehettünk Johnny Depp összeomlásának és talpra állásának is, aki 14 évig élt házasságban Vanessa Paradis francia színésznővel…tényleg törvényszerű, hogy a híres emberek házassága válással végződjön? Sokkal esélytelenebbek a jó házasságra, mint a hétköznapi párok? Vagy teljesen mindegy, bármikor bármi megtörténhet?
Ezek a gondolatok cikáztak bennem fel-alá, miközben tegnap a munkámba merülve XIV. Lajos életét tanulmányoztam… aztán belefutottam Monica kijelentésébe és az járt a fejemben, hogy egy nő tényleg lehet ennyire toleráns? Valóban nem zavarja, ha a férje esetenként más nőket is ölelget?
Így aztán nem is csoda, ha én is másképp néztem este a férjemre, aki az életem része, akit én választottam a gyermekem apjának…akivel annyi mindenen mentünk már keresztül és rengeteg minden van még előttünk…vagy ha én nem figyelek jobban, nem szánok elég időt kettőnkre, akkor mégsem? Csakis rajtam ; azaz a nőn múlik minden, ahogyan a Lajost körülrajongó hölgyek tudni vélték?
Mindenesetre tegnap elhatároztam, hogy még nagyobb hangsúlyt fektetek a kapcsolatunkra. Jobban odafigyelek kettőnkre. Mert az biztos, hogy számomra ő és a családom a legfontosabb. Lehetek egyszer majd sikeres, bírálhatnak ismeretlenül idegenek, mindez nem számít. Csak a jelen számít és nekem ő a jelenem. Bármire képes lennék érte. S ekkor hangosan felnevettem…vajon, milyen messze van ez a gondolatmenet Monicáétól?
Talán csak szimplán a Napkirály sztorija hatott rám ennyire mélyen… 🙂
Gyakorlatilag mindent leírtatok már :-)Szerintem az a fontos, hogy mindketten higgyenek a közös életben az esetleges nehézségek ellenére is, akkor a legnagyobb “mosolyszünet” is korrigálható.Állítólag 7 évente vannak a kapcsolatokban hullámvölgyek, amiken túl kell lépni. Az ismerőseimnél és nálunk is ezt tapasztalom.Mi hamarosan fogunk majd a 14. évbe lépni, remélem elkerül most ez bennünket :-)A nyitott kapcsolatot én nem tudnám elképzelni, bár látok rá a környezetemben példákat, de valahogy nem nagyon akarom ezt megérteni…bár elfogadom, az ő életük, nincs közöm hozzá.A hírességek is emberek, náluk is előfordulnak ugyanazok a problémák, mint a hétköznapi embereknél, csak róluk rögtön meg is tudjuk, ha válságban van a házasságuk, depressziósak lettek vagy szenvedély betegek…Azokról ritkán hallunk, akiknél minden rendben van, ezért nem is lehet tudni az arányokat.
Koszonom a hozzaszolasokat! Szeretnem, ha majd a kovetkezo temahoz is csatlakoznatok tapasztalatokkal, velemenyekkel, ami a kapcsolat valtozasarol fog szolni gyermekvallalas eseten.Most nincs idom, megirni, mert rengeteg minden var ram, de hamarosan idot szakitok ra, mert sok kerdes foglalkoztat engem is…
Ezekkel kapcsolatban meg irok, igerem!:)Engem is erdekel barmelyik oldal velemenye es tapasztalata!
Ez fantasztikus, Tilmir!Halasan koszonom!
Valóban kettőn áll a vásár, de az tény, hogy valahol a nőnek talán nehezebb. Nem csak a gyerek miatt, hanem amiatt is, ha már elmúlt 2-3 éves a gyerek akkor a nő elmegy dolgozni, és hát este hazaér, gyerek, háztartás, stb, alig jut ideje a férjére meg magára is. Szerintem ami fontos, hogy legyen idő, amikor a két ember csak egymásra tud figyelni, amikor a gyerek a nagyszülőknél van pl, de az is igaz, hogy ha a férfi jobban részt vesz a család életében, akkor a nőnek is több ideje lesz rá..:))) De nehéz nagyon. Meg a házastársakat tartsa össze a szeretet is, ne csak a szerelem, és úgy könnyebb ellenállni.
Nagyon jó témák!A címben sugallt is (én a nyitott kapcsolatra asszociáltam), és az általad felvetett (kis)gyerek melletti házastársi, férfi-női kapcsolat. Én személy szerint mindkettő esetben még csak tapasztalok, gyerekcipőben járok :), alakul a véleményem, de érdekelnek mások tapasztalatai, véleményei!
Ajánlom magunknak:http://www.pozitivnap.hu/kulfold/96-evesen-tort-a-slagerlistak-elere-mindezt-pusztan-szerelembol-videoAz biztos, hogy a mai rohanó világban sokkal több türelem, megértés és figyelem kell mindkét fél részéről.
Kemény dolgok ezek Karina, nem egyszerű sem a férfinak, sem a nőnek. A férfi(energia) a legősibb félelmét éli át, hogy nem találja a nő(i energiá)t, mivel az a figyelmével elfordult tőle. És ez nem rövid ideig tart. A nő pedig az ösztönétől hajtva a gyerekkel fog törődni, mert az Élet ezt kívánja tőle, a fajfenntartás érdekében. Férfit tud másikat találni, akinek szülhet, tehát nem lesz fontos egy ideig a kapcsolat.. a férfi meg hajlamos elkezdeni keresni másik energia forrást, mert a félelem és a harag hajtja.. hogy ki milyen szintig engedi bele magát az egészbe, az megint más lapra tartozik..
Mindenkivel egyetertek.Szerintem is mindket felen all a vasar. Elokeresem azt cikket – felek mar nincs meg – ami nagyon szepen es erthetoen vegigviszi a hazassag stadiumait. Ha fejlodnek a felek, akkor kiveteles elmenyben lesz reszuk, ahogy halad az ido, de ehhez munkalkodni kell.Olyan egysegerzes a jutalom, olyan ujfajta szeretet jon el idosebben a sok ideje ismert hazastarsunk irant, amely melysegeben tulhaladja minden addigit. De meg is kell hozza bolcsulni. Az orokifjaknak nem jar a jutalom.De ket ember kell hozza es nem eleg egymas mellett eldegelni.
Igen, én is így gondolom. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni a tényt, hogy egy pici gyerek mellett kevesebb idő jut a másikra és nagyon oda kell figyelni az egyensúlyra, mert az bizony hajlamos kilendülni…és akkor még nem is beszéltünk arról, hogy mi van akkor, ha ilyenkor egy olyan fiatalabb nő beszorítja magát a képbe, hízelgéssel, kedveskedéssel stb, akinek sokkal több ideje van edzésre járni, szépítkezni nálunk és más dolga sincs, mint azon agyalni, hogyan tudná elhódítani tőlünk az álmai pasiját…Persze, itt kellene nemet mondani a férjnek…néhányan megteszik, néhányan nem. Néhányan aztán a fiatalabb és csinosabb nőt választják, néhányan nem. Tegnap ezeken agyaltam munka közben. Még jó, hogy az én férjem nem Louis XIV.!:) Ám így is bármikor egy önjelölt hölgy elkezdheti “üldözni a szerelmével”. Nem örülnék neki.Az anyaság lett nálam a hangsúlyos az utóbbi 3 évben, ebben teljesedtem ki. Itt az ideje a változásnak. Nem egyszerű, mert ha este a kicsi felsír, abban a pillanatban rögtön ismét anyává változom, bármennyire szexis nő voltam azelőtt 2 perccel…
Én úgy gondolom egy kapcsolat megtartásához ketten kellenek.Ha ezt az egyik már nem akarja, akkor a másik fejre is állhat.:(Azt persze nagy butaságnak tartom, hogy minden apróságért egyből a válóperes bíróhoz szaladgálnak.Mellesleg rossz példát mutatnak, aminek a gyerekek isszák meg a levét.:(Nem jó irányba tart a világ…