Borostyánszoba

Steve Berry regényét nagyon gyorsan elkapkodták, elismert kritikusok és világhírű írók nyilatkoztak róla elismerően. Ezek után nem volt kérdés, hogy el fogom olvasni.

Az utóbbi időben olyan könyvek kerülnek a kezembe, amik olyan világokba engednek bepillantást, melyekről hallottam ugyan, de nagyon messze vannak tőlem.
Minden esetben úgy érzem, hogy szerencsére…

“Megtanultam, hogy minden, ami értékes, az általában már valakinek a tulajdonában van.”

“Rachel Cutler elismert bírónő, jó feleség és gyermekeit féltő anya. Egy nap édesapja rejtélyes körülmények között életét veszti, és a családi hagyatékban Rachel egy titokzatos névre bukkan: Borostyán Szoba. Rachel az igazság nyomában Németországba utazik, és mit sem sejtve belesétál a kémek, műkincstolvajok és bérgyilkosok csapdájába, amely mögött egy kegyelmet nem ismerő hatalom áll, aki világuralomra tör.”

Az egész történet a borostyánszoba köré épül, amelyet a II. világháború óta keresnek a németek, az oroszok és a lelkes műgyűjtőknek dolgozó kincsvadászok.
Ez a szoba azért annyira lényeges, mert mindenkit egyformán lenyűgöz a szépsége, gyógyító ereje.

A szobát I. Frigyes porosz király készíttette, akinek örömet okozott a falai között üldögélni, szívesen pipázgatott ott, illetve bizalmas megbeszéléseit is e helyiségben folytatta.
Halála után a fia, I. Frigyes Vilmos a barátsága jeléül 1717-ben Nagy Péter cárnak ajándékozta.
 A Romanovok a szobát később számtalanszor bővítették, utolsó ismert méretei alapján már a 100 négyzetmétert is elérte. A háború alatt – mint oly sok más műkincset – a nácik lebontották és elhurcolták Königsbergbe, ahonnan aztán a további sorsa már nem követhető.
Számos elmélet létezik a későbbieket illetően: egyesek szerint Königsberg bombázása közben megsemmisült, mások úgy gondolják, hogy szállítás közben a tenger fenekére süllyedt, és persze sokan vannak, akik a mai napig is hisznek abban, hogy egy rejtekhelyen lapul, várva a megtalálását. 1979-ben Németország és az akkori Szovjetunió megállapodott a szoba helyreállításában, melynek eredményeként a borostyánszoba újra megtekinthető a Katalin-palotában, Carszkoje Szelóban.
Steve Berry könyve e műremek sorsával foglalkozik, érintve a fentebb említett elméleteket, és a szoba keresését, bevonva történelmi tényeket Hitlerrel és Göringgel kapcsolatban is.

Mi is az a borostyánkő?

A görögök a borostyánkövet a nap energiájának hívták a színe miatt és azért, mert melegebbé teszi a tapintást és megszünteti az izzadást.
Chopin például borostyánkőláncot dörzsölgetett mielőtt zongorázni kezdett.
A rómaiak szerint az a személy, akinek a csillagjegye oroszlán, viseljen borostyánt, mert szerencsét hoz, ha viszont bika, akkor sürgősen felejtse el. A középkorban az orvosok torokfájásra ajánlották, a tudósok pedig valóságos időkapszulának tartják.

A borostyánkő fosszilis, vagyis megkövült fagyanta.
Színe a narancstól a barnán át ritkán a vörösig terjed, több mint 250 színárnyalata létezik. A tejfehér, átlátszó köveket nevezik csontborostyánoknak.

A borostyánkő hatásos belső és külső használatra.
Testhő hatására illóolajok válnak ki a fosszilis fenyőgyantából, melyeknek nyugtató, fájdalomcsillapító hatásuk van.
A kínaiak már a középkorban tudták, hogy a borostyán az ősi fenyők gyantájából keletkezik, és az olykor bennük talált rovarokról írásaikban külön megemlékeztek.

A borostyán mindig igen kedvelt volt, a kínai igények kielégítése végett főként Burmából és Közép-Ázsiából importáltak borostyánt nagyobb mennyiségben.
Kínában a bátorságot szimbolizálja, neve (hupo) egybecseng a “tigrislélek” (hu po) szóéval, a tigris pedig főként bátorságáért méltányolt vadállat.
A korai időkben úgy vélték, hogy a halott tigrisek lelke jelenik meg borostyánként a földön. A meleg színű, áttetsző-átlátszó borostyánköveket, amulettként, nyakláncként hordják, amelyek életerőt adnak, megvédenek a betegségektől, a meghűlésektől. Megóv az orrdugulástól, a szénanáthától és csillapítja az asztmát.
Gyógyítja a szamárköhögést és az orbáncot. Javulást hoz a strúmások, a nagyothallok állapotában. Gátolja a fertőzések elterjedését, megkönnyíti a kisgyerekek fogainak kinövését. Lázcsökkentő. Élesíti a memóriát, és oldja a szorongást.

Dominique a mai napig viseli a borostyánkő-nyakláncát, amikor kijött az utolsó fogacskája és levettem róla, szabályosan hisztizett érte..így maradt…:)
A babáknak készült nyakláncokat téphetetlen fonalra fűzik, és minden egyes szem közé csomót kötnek, hogyha véletlenül el is szakadna, ne gurulhassanak szét a szemek, és olyan kapoccsal látják el, ami mágneses, könnyedén szétkapcsolódik.
Meghatározott a hossza is, mert ha túl hosszú, akkor veszélyes lehet.
Ha megfelelően rövid, akkor a kicsi nem tudja sehova feltekerni, és nem fog beleakadni semmibe.
Csak tanúsítvánnyal együtt szabad megvásárolni, a hamisítványok amellett, hogy hatástalanok, nagy bajt okozhatnak!

Dominique nagyon szereti a borostyánláncot

Az én véleményem (a könyvről):

Az ajánlások alapján jobbra számítottam, de ettől függetlenül élvezetes volt olvasni, bár néhány helyen elképesztett a szülők gondatlansága…
Számomra elképzelhetetlennek tűnt úgy belevetődni egy ilyen veszélyes helyzetbe, ahogyan ők képesek voltak rá.
A könyv maga érdekfeszítő, lebilincselő és szórakoztató, bár nem került be a kedvenceim közé, azért szívesen ajánlom.