Bezárja kapuit Svájc legrégibb bankja

A múlt héten elképesztő dolog történt a New York-i bíróságon: a 272 éve alapított Wegelin svájci privát bank vezetője beismerte bűnösségét a bank ellen felhozott vádban.
Az utóbbi években több privátbank is az offshore számlák miatt összetűzésbe keveredett az amerikai hatóságokkal, azonban eddig jellemzően a tárgyalás megindítására sem került sor, hiszen a felek peren kívül megállapodtak, egészen mostanáig.

Az eset azért példán kívüli, mert a svájci bankok a 4 évvel ezelőtti UBS bank botránya (nekik sikerült peren kívül megegyezni az Usával 780 millió dolláros büntetés kifizetésével)után nem voltak hajlandóak offshore számlát nyitni az amerikaiaknak, kivétel volt ez alól a Wegelin, amelynek székhelye St-Gallenben található. Ő tudatosan engedte az amerikaiknak, hogy a pénzüket elhelyezzék és nem volt hajlandó egyetlen adatot sem kiadni arra hivatkozva, hogy Svájcban folytat tevékenységet, ezért csak a svájci törvényeknek kell eleget tennie.

Az Usa perre vitte az ügyet, így a vezetőség kénytelen volt a bíróságon megjelenni és beismerni, hogy rengeteg amerikai ügyfélnek segítettek az adóelkerülésben.
Az ítélet szerint 20 millió dolláros kártérítést kell fizetniük az amerikai államnak, 16 millió dolláros bánatpénzt az eltitkolt számlák után, valamint még ezen felül 22 millió dollár bírságot. A bank közleménye szerint a bírósági döntésre való tekintettel a banknak nem marad más lehetősége, mint hogy beszünteti a tevékenységét.
Ez a döntés viszont precedens értékű lehet, és mivel több svájci privátbank ellen is folyik vizsgálat, még nincs vége a hajtóvadászatnak. Ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy mi lesz a Wegelin több vezető bankárjával, akik ellen szintén bírósági eljárás folyik.
Az ügy azért is bonyolult, mert a bank közvetlenül nem volt jelen az amerikai piacon, a UBS-en keresztül látta el az ügyfelek kiszolgálását.:)))

Azért sajnálnunk nem kell, hiszen előrelátóan gondoskodtak a túlélésről:

2012 elején a bank döntő többségét eladták és kiszervezték egy új privátbankba Notenstein néven, amelynek a tulajdonosa a Raiffeisen.
A Wegelin brand alatt mindössze az amerikai ügyfelek maradtak..:)

Mindenesetre Svájc nemhiába tartja vezető pénzügyi pozícióját, mindig tudja, mit kell tennie és hogy hol mennyit kell engednie ahhoz, hogy végül haszna származzon belőle.

Ahogyan szóba került ez az ügy a svájci baráti körünkben, a Genfben élő barátainknak azonnal beugrott többek között a líbiai konfliktus is, a Kadhafi és fia által generált sztori.

A két ország konfliktusát Kadhafi fiának letartóztatása és a minaretépítést betiltó svájci népszavazás tette kiélezetté. Pénzügyileg azonban Svájc jött ki ebből a helyzetből győztesen.

Röviden a történet:

Kadhafi fiát, Hannibalt, 2008-ban tartóztatták le Genfben, amiért erőszakosan viselkedett két szállodai dolgozóval, de a svájci hatóságok két nap után szabadon engedték. Kadhafi fia letartóztatása után elrendelte, hogy a líbiai cégek svájci leányvállalatai függesszék fel működésüket, leállították a Svájc és Líbia közti légi közlekedést, és kivontak 5 millió dollárt, amelyet svájci bankszámlákon tartottak állami érdekeltségű líbiai cégek. Hannibal letartóztatása után Líbiában letartóztattak két svájci üzletembert a vízumszabályok megsértése és illegális gazdasági tevékenység folytatása címén. Svájc nem hagyta ezt sem szó nélkül, vállvetve kiállt az állampolgárai mellett és mindent megtett azért, hogy szabadon visszatérjenek az országba.

(Egyedülálló az a mód, ahogyan Svájc egyébként minden állampolgáráért odaáll, bármi történik és nem hagyja, hogy bármi történjen velük, Más országban ritkán látni ilyet, mert Svájcnak nem kizárólag a politikai vagy gazdasági hatalommal bíró emberek vagy egyéb hírességek a fontosak.)

A diplomáciai feszültség miatt tehát Líbia vízumkényszert vezetett be Svájccal szemben és leállította Svájcba irányuló olajszállításait, és több mint ötmilliárd dollárt vont ki svájci bankokból.

Közben Kadhafi hitetlen nemzetnek nevezte a svájciakat, és közölte, hogy aki svájciakkal dolgozik, ugyanolyan hitetlenné válik, és “Isten, a Korán, a próféta ellensége. Az igazhitűeknek bojkottálniuk kell a svájci repülőjáratokat, meg kell akadályozni a svájci hajók kikötését, a svájci élelmiszerek vásárlását.” Svájc elleni dzsihádra, azaz szent háborúra szólította fel a muzulmánokat és teljes gazdasági és kereskedelmi embargót hirdetett ellene.

Svájc később kártérítést ajánlott nekik, mert Genf kanton hatóságai elismerték felelősségüket a fiú fotóinak kiszivárogtatásért, amelyek a Tribune de Geneve-ben jelentek meg. Kadhafiék nem fogadták el a kártérítést.

Kadhafi ennél tovább is ment: egy interjújában azt nyilatkozta, hogy Svájc úgy viselkedik, mint egy bűnszövetkezet, részt vesz pénzmosásban, gyilkosságokban és terrorizmusban.

Bírálta az országot az engedélyezett eutanázia miatt is.

Ebben az interjúban azt is kifejtette, hogy az engedélyezett öngyilkosság csak annak eszköze, hogy eltehessék láb alól a svájci bankszámlával rendelkező tehetős külföldieket, s ezáltal megkaparinthassák azok vagyonát. A vádjait bizonyítékokkal nem tudta alátámasztani.

A történet vége mindenki előtt ismert:

“2011 februárjában a tunéziai és egyiptomi forradalmi eseményeket követően Líbiában tiltakozás kezdődött a Kadhafi-rezsim ellen. Kadhafi ritka brutalitással lépett fel a fegyvertelen tüntetők ellen: katonái és Afrika más területeiről toborzott zsoldosai vérengzésbe kezdtek és terrorista módszerekkel igyekeztek visszaszerezni az ország feletti irányítást. Február végére a nemzetközi diplomácia komoly nyomást gyakorolt Kadhafira, hogy hagyjon fel a vérontással és távozzon a hatalomból, miközben egyre többen szorgalmazták a vérengzés felelőseinek nemzetközi bíróság elé állítását is.2011. március 19-én a NATO az ENSZ felhatalmazása alapján légi és tengeri támadást indított a Kadhafi rezsim zsoldosai és a kormányerők ellen.
A hágai Nemzetközi Büntetőbíróság 2011. május 16-án elfogatóparancsot adott ki a líbiai vezető ellen, mivel Kadhafi személyesen adott parancsot a líbiai lázadók elleni, „előre kitervelt” gyilkosságokra.(…) 2011. október 20-án Kadhafit a forradalmárok elfogták Szurt városában. Röviddel később a bukott diktátort tisztázatlan körülmények között megölték.” (Forrás:Wikipédia)

Közben Svájc azonnali hatállyal zárolta Moammer el-Kadhafi líbiai vezető és környezetének az országban lévő vagyonát, ahogyan az EU is; erről a vagyonról azóta sem tudjuk biztosan, hogy mi történt vele. Egyes feltevések szerint százmilliárd eurónál is több pénzről van szó.

Közben Franciaország is egyezkedik a svájci állammal és bankokkal az új francia adótörvények miatt kirobbant tömeges távozások hatására, úgy néz ki, hogy sikerrel.
A kérdés már csak az, hogy valóban annyira jó ötlet a külföldieknek a svájci bankokban elhelyezni a vagyonukat, ahogyan a filmekben láthatjuk?
Mindezt döntse el, ki-ki saját maga.:)

Oldal ajánlása emailben

Ezt is érdemes elolvasni:

Kommentek